10 fejezet

Éééés….robban a bomba!

Mialatt Chibiusa és Diana egymást keresgélték, a négy lánynak elege lett a várakozásból, és úgy gondolták elindulnak egyet sétálni, hátha  közben összeakadnak Chibiusával. Ugyanebben a pillanatban Mamoru és Usagi is elindultak, hátha közben összefutnak ők is Chibiusával, mert Usagi például egész nap alig evett, és nagyon várta már a fagylaltját, amit viszont nem kapott meg.

Ezért még inkább szeretett volna találkozni Chibi-channal, hogy kitekerhesse a nyakát. Igy önkéntelenül is, de egészen véletlenül a négy lány és Usagiék összetalálkoztak egymással.

- Hogy kerültök ide? – kérdezte Mamoru a négy lánytól. Ami dadogva válaszolt:

- Ti hogy kerültök ide?

- Mi azt hittük moziban vagytok! – csapot le Usagi a veszekedés kezdetére.

- Nem, mert a jegy elfogyott, és csak egy horrorfilmre jutott volna, azt pedig Chibiusa nem akarta megnézni, úgyhogy…-húzta el a száját Rei, de Usagi a szavába vágott:

- Chibiusaaa??? De hisz ő velünk volt egész nap.

- Ugyan! Miket beszélsz Usa-chan!? – kiáltotta Minako – hiszen velünk volt a tortaevő versenyen, amire meghívtuk! Velünk volt egész délelőtt, és a parkban is!

- Lehetetlen! – rázta a fejét Mamoru. – Hiszen még veszekedtek is Usagival, hogy ki üljön mellettem!

- Akkor itt valami nem stimmel! – ingatta meg a fejét most Mako-chan – hiszen mi biztosra vettük, hogy…

- De mi is! – rikkantotta gyanakodva Usagi - …ráadásul most eltűnt!

- Hát ez az! A mi Chibiusánk is eltűnt! – kiáltotta most Mako.

- Mi folyik itt? – kérdezte Ami fennhangon magától.

- Nem tudom, sejtelmem sincs, de ha megtalálom az IGAZI Chibiusát, kitekerem a nyakát! – kiabálta éhesen Usagi.

- Szerintetek mi történt vele? Kettő lett belőle? – tűnődte Mamoru.

- Grrr! A bolondját járatta velünk! – csapta össze  a kezét mérgesen Rei-chan.

- Szerintem induljunk el együtt megkeresni! Na, mit szóltok az ötlethez?

– kérdezte Mamoru. A lányok fejet bólintva beleegyeztek, és együtt indultak, hogy átkutassák Chibiusa után a parkot.

***

Ez alatt Diana is és Chibiusa is kóválygott a fák között, és egymást keresték, mígnem…

- CHIBIUSA!

- DIANA! – futottak oda egymáshoz és megölelték a másikat. Diana fulladozva nyögdécselte:

- Jaj Chibiusa, a nap lemenőben van! És én nem tudom most mit tegyünk!

- Háát…az a helyzet, hogy tényleg jól összekevertünk mindent, és foggalmam sincs mit csináljunk, de…

- HAHÓÓ! CHIBIUSA! – kiáltozták valahonnan messziről a parkban. Diana is és Chibiusa is megrándultak.

- Te jó ég! Usagiék és a négy lány találkoztak! – remegte Diana.

- Ez azt jelenti, hogy most engem, vagyis jobban mondva MINKET keresnek.

- Rájöttek, hogy…

- Figyelj, muszáj valamit kisütnünk!

- NEM SÜTTÖK KI SEMMIT! ÉN SÜTLEK KI TITEKET! – kiáltotta valaki a bokorból, és egy hatalmas, süti alakú démon ugrott ki belőle. Mellette ott lebegett az egyik amazon, Parapara.

- Nahát! Belőletek kettő van? – kiáltotta kíváncsian, majd így szólt:

- Gyerünk! Támadd meg őket! Szívd ki az erejüket, és vedd ki az álomtükrüket, de azonnal! Nem elégszem meg, hogy a fagyis kocsis emberből kivettem! – mosolyodott el gonoszkásan az amazonlány, és eltűnt. Chibiusa és Diana pedig reszkető lábakkal meredt az előttük röhögő démonra, majd egymásra, és eszükbe jutott az egyetlen megoldás:

- SEGÍTSÉÉÉÉÉÉG! FUTÁS! – kiáltották egyszerre, és egymás kezét szorongatva futásnak eredtek. A youma természetesen utánuk. Jó kis kergetőzést csaptak a park nyugodt lombjai között.

- Most mit tegyek? – kiáltotta Chibiusa – át kell változnom, de te…?

- Nem tudom, de süss ki valamit, mert nem állok jót magamért! Ha valami bajom esik, te felelsz értem Luna mama előtt! – kiabált visszaloholás közben Diana. Chibiusa belökte egy bokorba, a démon pedig nem vette észre őket, és úgy keresgélni kezdte őket a fák között. Chibiusának még az arcából is eltűnt a vér, és hófehér pofikával meredt a youmára a rejtekhelyről. Maga elé képzelte Luna vörös és mérges fejét, miközben őt szapulja: „ Hogy merészelted ezt tenni a  kislányommal???” – brrr! Chibiusa megrázta a fejét, és döntött. Luna haragjánál még a mamája dühét is inkább elviseli, majd így kiáltott:

- Nincs más megoldás, harcolnunk kell! KIS HOLD PRIZMA EREJE! VÁLTOZTASS

ÁT MINKET! – Chibiusa azonnal alakot váltva jelent meg, mint Sailor Chibimoon.

De Diana?

- És én velem mi lesz? – kérdezte dadogva. – Csinálj valamit Chibimoon, mert…

- Ne izgulj, megoldom! Ha az ezüstkristályom emberré tudott változtatni,

akkor ezt is megcsinálja! – azzal felemelte a brossát, Dianára irányította a fényét, és…

- SAILOR DIANA CRYSTAL EREJE! VÁLTOZTASD ÁT ŐT SAILOR SENSHIVÉ! – Diana felemelkedett a levegőbe, és Chibiusa ruhái helyett ragyogó, halványlila

harciruhát kapott, maslija piros volt, haja viszont olyan maradt mint Chibiusáé, és szintén két piros gömböc vibrált benne, homlokára holdas tiarát kapott.

Persze mindezt csak azért, mert végtére is részben ő is harcos volt, mint a szülei.

- Hé te szörnyeteg! – a youma megfordult, és azt hitte kettős látásban szenved. Előtte két kislány állt, kezeiket harca emelve:

- A HOLD NEVÉBEN MEGBÜNTETÜNK TÉGED! – csinálták a jól ismert mozdulatot kezükkel.

- Én vagyok Sailor Chibimoon!

- Én pedig Sailor Diana! – kiáltotta Diana is.

- Támadás! – kiáltotta a youma, és rájuk vetette magát. Chibimoon és Diana ügyetlenül visítozva ugrottak el a süteményeső elől amit a fagyis emberből lett youma zúdított rájuk.

***

- Hallottátok ezt a visítást? – kérdezte Rei, és mindannyian a hang irányába futottak. Amint kiértek a park tisztására, megpillantották a démont, és Chibimoont, ahogy harcol vele.

- Azonnal változzunk át! Itt az idő! – kiáltotta Usagi, és a négy lány, majd alakot váltottak. Mamoruból is Tuxedo Mask vált, és úgy ugrottak a démon elé.

- TŰZNYÍL! – kiáltotta Sailor Mars, és a nyíl átlőtte az egyik pitét, amit a youma dobott Chibimoonra.

- Azonnal hagyd abba! Én, Sailor Moon a Hold nevében meg foglak büntet…

- De hát még hány Sailor Moon van aki a Hold nevében harcol? – kérdezte szörcsögő hangon vállat vonva a youma. Az öt lány és Mamoru csak most vették észre, hogy a földön reszkető Chibimoon mellett MÉGEGY Chibimoon van.

Usagi és a többiek sokkhatás alatt csak álltak, és nem akartak hinni a szemüknek. Míg végül Usagi kinyögte:

- De…de …Chibiusa, én…ki az igazi?

- A nevem Sailor Chibimoon! – kiáltott fel az igazi, és felállt:

- Ő itt pedig Sailor Diana! – azzal Diana is felállt. A többiek értetlenül bámultak, és csak tátott szájjal nézték, ahogy a youma felugrik a levegőbe, és már éppen letarolná Usagiékat, amikor..:

- LUNÁRIS KARMOK! – Diana kimeresztette kesztyűjén keresztül az ujjait, és a kezéből hold alakú éles kis késszerűek röpültek ki, ezzel megvágva és legyengítve a youmát. Sailor Chibimoon, pedig felemelte kis harangját, és így kiáltott:

- Pegazus kérlek jöjj a segítségünkre!

Ebben a pillanatban fényes csík szelte át a felhőket, és Pegazus halvány sziluettje jelent meg, majd Usagi ugrott előre, és így kiáltott:

- KALEIDOSZKÓP!

A hatékony támadás azon nyomban végzett a szörnnyel, és a kaleidoszkóp, illetve a kis harang Chibimoon kezéből eltűnt. Mindenki visszaváltozva pihegett.

Chibimoon röstelkedve álldogált, közben Diana kezét szorongatta, aki szintén mellette állt, szemben az öt lánnyal, és Mamoruval.

Usagi előrelépett, és hunyorítva kérdezte:

- Mi ez az egész Chibiusa? Azonnal magyarázatot követelek! Ki ez? – mutatott Dianára. Chibiusa döntött, és úgy érezte tényleg tiszta vizet kell öntenie a pohárba.

- Na jó, elmondom. De egy feltétellel: ha mindannyian megígéritek, hogy nem mondjátok el a mamámnak és Lunának, amit csináltunk!

A négy lány és Usagi összeszűkült szemekkel sutyorogtak, motyorogtak, mire Usagi kinyögött egy halvány és csöndes igen-t.

- Jól van. – bólintott Chibiusa, és közben biztatóan megszorította Diana barátnője kezét – amikor meghívott Mamoru moziba, nem akartam róla lemondani. De közben Mako és a lányok is meghívtak mára egy nagyszerű tortaevő versenyre, és muszáj volt kitalálnom valamit, mert egyiket sem akartam elszalasztani. Így aztán eszembe jutott, hogy… milyen jó is lenne, ha Dianát emberré varázsolnám, és eljátszaná a szerepemet. A tervem sikerült, és Dianából ember lett. – amikor ezt kiejtette a száján, Diana fukuja, és Chibiusás haja szétbomlott, és eredeti ruhájában állt a lányok előtt, olyanban, amit az ezüstkristály adott rá. Hajából ismét négy gubó lett összetekerve, lilásan csillogott az időközben lemenő nap fényében. Usagi és a többiek tátott szájjal hallgatták, hogyan csapták be őket.

- És… így kezdődött…- Chibiusa és Diana egymás szavába vágva, bűntudattal vegyülten mesélték el az egész történetet. Usagi és Mamoru sóbálványként álltak, Ami és Minako leültek a földre, úgy hallgatták amit Rei és Mako-chan is szörnyülködve hallgatott. Végül aztán Diana így fejezte be a sztorijukat:

- És aztán végül legyőztük ketten a démont…- kezeit hátrakulcsolta, és kérő szemekkel pislogott a lányokra, értsék meg őt. Mialatt szőrös farkincája serényen ide-oda billegett maga mögött.

- Khmm! Hárman! – szólt bele Usagi-chan. Chibiusa lesütötte a szemeit, megpróbálta szegény kislánynak tetetni magát, és imádkozott, nehogy rákérdezzenek, hogy…

- Chibiusa! – közeledett Usagi egy lépést Diana és a kislány felé, szemét összeszűkítette – Azért lenne egy kérdésem. Hogy sikerült átváltoztatnod Dianát emberré…?

- Hát…izé…bigyó…abababa…-dünnyögte Chibiusa, majd csöndesen kinyögte: - hát, a jövőbeli ezüstkristállyal…- nyelt egyet. Usagi feje elkezdett gőzölögni, majd így fakadt ki ráüvöltve Chibiusára:

- HOGY MERÉSZELTED???!!! Hiszen azt arra kell használni, hogy a Földet védje! Ha ezt a mamád megtudja!!! Mégis hogy képzelted? Az energiáját felhasználtad arra, hogy...

- De hát alig használtam! – vetett ellen Chibiusa. – Hiszen Diana farka megmaradt, és a varázs ma este megtörik, mert nem tudtam elég sokáig aktiválni a Ginzuishut, és…

- De hát akkor is használtad!

- Na jó, ha már itt tartunk…Te is átváltoztattad Lunát annak idején!

- Az más volt. – dohogta Usagi - …mert akkor egyben az ellenséges Kaguya hercegnőt is visszaűztük az Univerzumból! Akkor egybe használtuk az erejét, tehát nem kellett külön a miatt aktiválni! De te…? Ha a mamád megtudja!

- Nem fogja megtudni! – csapta össze dühében a kezét Diana előtt Chibiusa – Mert megígértettem veletek, hogy nem fogjátok elmondani neki! Így se lett belőle semmi baj, nem igaz?

- Ááá, dehogy…- nyögte Mako közbe, és a tönkreevett tortákra, meg az egeres kalandra gondolt.

- Egyébként is, már megtudta a mamád! – röhögcsélte Rei.

- Tehát ezért irtóztál a víztől! – mosolyogta Minako.

- És azért nyalogattad le magadat! – fintorgott Ami.

- Hogy az egérvadászatról ne is beszéljünk! – jutatta a többiek eszébe Mina-chan a napi eseményeket. Diana elvigyorodva futott hozzájuk:

- Tényleg ne mondjátok el ezt a kis kalandot! – azzal Usagihoz oldalgott, és megölelte a morgó lányt, aki még mindig így dünnyögött az ég felé nézve, karba tett kézzel:

- Hogy volt bátorsága Chibiusának…még hogy aktiválni a jövőbeli Ginzuishut…amikor bementem a szobájába, sejtettem hogy történt ott valami…miért nem jöttem rá, én hülye, miért???

- Kérlek Usa-chan! Nekem csak  egy nap adatott meg! Nna! – azzal megpuszilt Diana a morgó lányt a – köszönöm neked! A sok kalandot! Azt, hogy a lányoddal játszhattunk! – és odafutott Chibiusa mellé, majd megfogták egymás kezét.

Usagi mérges arcvonásai ellanyhultak, és visszalépett Mamoru mellé, aki átkarolta, és rákacsintott Dianára. Az ál-Chibiusa, és most már igazi Diana arca felragyogott. Mako, Minako, Rei és Ami…sose fogja ezt az emlékezetes napot elfelejteni!

- Mindent köszönök! – ölelte meg Chibiusát is Diana. Ebben a pillanatban az utolsó sugarak érték a napból Dianát, és a levegő szikrázni kezdett, majd a Ginzuishu felemelkedett Chibiusa gallérjából, és fényei elérték az összeölelkező Chibiusát és Dianát. A következő pillanatban pedig Chibiusa kicsi, lila kismacskáját ölelte. A Ginzuishu nem ragyogott tovább, és ismét halott fényében csillogott a matrózingen. Chibiusa ránézett Dianára, a cicára.

- Így se olyan rossz, ne félj! – kacsintott a kis cicalány, és megnyalogatta Chibiusát. Chibiusa pedig visszavigyorgott rá. Akármennyire is izgalmas kalandjuk volt ma, azért mégiscsak megérte. Megérte, mert Diana is, és Chibiusa is másik szemmel nézték meg a világot, és a barátaikat. És rájöttek, hogy semmi nem változott.

Usagi és a többiek mosolyogva nézték őket. Usagi pedig most „ kivételesen” betartotta a szavát, és nem járt el a szája a jövőbeli énjének. Nem tudta meg a titkot Luna sem aki Artemisszel együtt másnap reggel érkeztek haza a jövő Cirystal Tokyojából. Diana pedig néha még összevillantotta titkosan és huncutul a szemét Chibiusával, de többet senki nem tudott kiszedni belőlük. A kaland véget ért. Vagy mégsem? Lehetséges, hogy még lesz emberalakban Diana… talán egy másik történetben. De ez mindenesetre jól végződött. Nagyon jól.